Borstílus

A classicus borok legtöbbször könnyed kajszibarack, hársfavirág és mézes jegyekkel rendelkeznek. Esetenként a teltség és olajosság mellett közepes savak jellemzik. A superior borok érett, telt és gazdag jelleget mutatnak, száraztól édesig készülhetnek. A késői szüretelésű borok túlérett gyümölcsös, mézes tónusok mellett megjelenhetnek a túlérett jegyek, akár a botritisz is felbukkanhat.

Termőhely

A Debrői Hárslevelű lehatárolt területe az Egri Borvidékhez tartozik és a Mátra, a Bükk és az Alföld vonalán húzódik, jelentősen benyúlva a Mátra alá. Már a XV. század óta folyik szőlőtermesztés a vidéken, elsősorban a dombok déli, délnyugati lankáin, 170-220 méter tengerszint feletti magasságban. Az első úgymond Debrői Hárslevelű Rácz Pál, kompolti pincemester nevéhez fűződik (1926). Aldebrő, Feldebrő, Tarnaszentmária, Tófalu és Verpelét települések szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Klíma

A Mátra hegység védelmet, a Tarna-völgy kiegyenlítő éghajlati hatást biztosít. Meleg nyári napokon a hegyről leáramló szelek biztosítanak hűvös levegőt az éjszaka során. A hőmérséklet különbségnek köszönhetően friss savérzet és gyümölcsösség őrződik meg a szőlőkben. Csapadék mennyisége átlagosan: 592mm. Az évi átlagos középhőmérséklet: 10,6 °C.

Talaj

Andezit alapkőzeten található, leginkább öntés homok- és humusztalaj, de helyenként agyag és barna erdőtalaj is előfordul.

Fő szőlőfajták

hárslevelu

Engedélyezett szőlőfajták területe (2019)

542 hektár